Nézz kicsit köröl kérlek.
Nézzd végre minden mozdulatlan.
Összesűrűsödik a szépség
Ebben az egyetlen pillanatban.
Ne hidd, hogy örökké tart,
Úgy kérlek, hallgass utoljára rám!
Törékeny itt minden.
Hát nézzd meg, hogy emlékezni tudj,
Ha mégsem pusztul el talán a világ.
Itt mindent savak marnak,
Itt mindent a rozsda rág.
Csak a barbárokra vár vár vár
Csak a barbárokra vár a világ
Itt mindent savak marnak
Itt mindent a rozsda rág
Csak a barbárokra vár vár vár
Csak a barbárokra vár ...
Nézz kicsit körül kérlek,
Nézzd ezt a széteső csodát!
Látod, a tér egyre csak szűkül
Ne hidd, hogy nem szűkül tovább.
Ha lassulni látod az időt,
Kérlek, gondolj utoljára rám.
Te vagy nekem az egyetlen
Esély, hogy megmaradjak itt,
Ha mégse pusztul el talán a világ.
Itt mindent savak marnak
Itt mindent a rozsda rág
Csak a barbárokra vár vár vár
Csak a barbárokra vár a világ
Itt mindent savak marnak
Itt mindent a rozsda rág
Csak a barbárokra vár vár vár
Csak a barbárokra vár ...
Hold - Barbárok
2010.11.20. 14:02 nylonparaszt
Szólj hozzá!
Címkék: zene dalszöveg hold
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szubkultura.blog.hu/api/trackback/id/2461170
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek