Két nap járt az égen
Két ember figyelte régen
De mindeketten tudták
Az utolsó hajnalt várják
A csillagász csak a hegyen kémlelt
A próféta ezalatt a hittel érvelt
De este a kedvesüknek ugyanazt súgták
Menekülj el, kérlek édes, ne állj meg
A sötétedés nem vár, a város szélén jár
Már csendesen oson a halál
Menekülj el, kérlek édes, ne állj meg
A sötétedés nem vár, a város szélén jár
Már csendesen oson a halál
Két nap járt az égen
Két ember figyetle régen
De házaikban nem gyúl több világ
Így szólt a próféta:
Menekülj el, kérlek édes, ne állj meg
A sötétedés nem vár, a város szélén jár
Már csendesen oson a halál
Menekülj el, kérlek édes, ne állj meg
A sötétedés nem vár, a város szélén jár
Már csendesen oson a halál
Menekülj el, kérlek édes, ne állj meg
A sötétedés nem vár, a város szélén jár
Már csendesen oson a halál
Menekülj el, kérlek édes, ne állj meg
A sötétedés nem vár, a város szélén jár
Már csendesen oson a halál
Hold - Sötétedés
2010.11.21. 11:43 nylonparaszt
Szólj hozzá!
Címkék: zene dalszöveg hold
A bejegyzés trackback címe:
https://szubkultura.blog.hu/api/trackback/id/tr372462753
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek